Várni rád egy örökkévalóság!Ülni az öltöző előtt,elgondolkodni mi lenne ha elbújnék,s mikor megjössz egy bokorból a nyakadba ugranék?!Eltelik 10 perc gondolkozom mit csinálsz,végül felhívlak,s Te semmitmondón közlöd,hogy havernál vagy.A szívem majd meghasad,mondanék valamit,de a vonal megszakad.Letetted!Átmegyek a fűre lefekszem és fájdalmas képet vágva nézem az utat,hátha megjelensz,de nem!Szomorú tekintetem háromnegyed óra múlva is csak téged lát minden bringás srácban,de ahogy közelebb érnek elmúlik a halvány öröm egyik sem Te vagy! Csörög a telóm olvasom a nevet és szívem sírva ugyan de mégis nevet.Meglátlak téged és akkor elszáll már magam is nevetek.Te nevetsz velem,majd kicsit elszontyolodsz bociszemmel nézel kezed meglendül ugyan,de mégsem ölel,én csak nézlek szívem lángol,és csak fél perc múlva kérsz végre bocsánatot. Én persze,hogy megbocsájtok habár orrod alá dörgölöm csupán 1 órás késésed és ahogy néztelek eléggé szégyenled.Amikor ülünk egymás mellett a fűben,rájövök várni rád mégiscsak öröm!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése