"Nem értem,ha álmában elérem,a való életben miért nem? Fáj ha nincs velem,fáj ha nem ölelhetem,fáj ha csókja nem ég a számon,és fáj ha mással kell látnom!Alig várom az éjjelt,mikor jön az édes álom,mikor még két kezem fogta,és halkan fülembe súgta:SZERETLEK!! Folytatódik az álom,mezőn ülök sírva és egyszer csak érzem,valaki fogja a kezem.Felnézek,de hiába jön a reggel és már nem látok belőle semmit eltűnik és tátongó lyuk marad mellkasomban,és görcsölő fájdalom fut végig egész testemen.egy folytában azon jár az eszem,egyszer úgy kéne ébrednem,hogy fogja a kezem.Akkor minden rendben lenne,és talán semmisem fájna már ennyire,nem fogna rajtam a penge,se a buzogány,mert szívemet belülről erősíti egy lény ki a fekete mágiából él!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése