"Meglát az utcán,rám vigyorog,integet és valamit motyog.Nem értem tisztán,de nem zavar,mert láthatom azt aki engem teljesen felkavar.
Gyönyörű a pillanat,de a sors közbelép,csörög a telója és Ő lelép.Én nem tehetek mást,csak gyönyörködve nézem csodás lépteit,de ez is elszáll,jön egy sarok és Ő eltűnik.
Várok,csak várok,hátha feltűnik,de nem teszi.Eltelik 20 perc és a szívem érzi,hiányát nem bírom majd elviselni.
Hazaérek,egy darabig jó,de megint jön az érzés elment és nem jön vissza.Hirtelen forogni kezd a világ,érzem,hogy erőm elhagy és csak tántorgok oda meg vissza.
Majd rám borul a csend és a sötét és csak akkor eszmélek fel,mikor érzem hideg kezét.A szívem hevesen verni kezd,és csukott szemmel is érzem, Ő az biztos,hogy Ő.Lassan kinyitom a szemem és érzem már fogja a kezem.Nem mond semmit csak megcsókol a két szív összeér,és úgy marad míg a csoda véget nem ér!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése